Olvadási módszer

A távoli infravörös sugárzási anyag mikroporának összeadási eljárása és módszere szerint négy technológiai út található a távoli infravörös szálak olvadék forgatására.

1. Teljes granulációs módszer: A polimerizációs eljárás során messze infravörös kerámia mikroporot adnak hozzá, hogy szeleteket készítsenek távoli infravörös anyagokból. A távoli infravörös mikropor egyenletesen összekeveredik a szálas polimerrel, és a fonási stabilitás jó. Az újragranulációs folyamat bevezetése miatt azonban a termelési költségek növekednek.
2. MasterBatch módszer: A távoli infravörös kerámia mikropor nagy koncentrációjú, távoli infravörös masterbatch-ként készül, amelyet egy bizonyos mennyiségű rostképző polimerrel keverünk a forgáshoz. Ez a módszer kevesebb beruházást igényel, alacsonyabb termelési költségekkel és viszonylag érett technológiai útval rendelkezik.
3. Befecskendezési módszer: A forgó feldolgozás során egy fecskendőt használnak a távoli infravörös por közvetlen befecskendezésére a szálképző polimer olvadékába, hogy távoli infravörös szálakat készítsenek. Ennek a módszernek egy egyszerű műszaki útja van, de nehéz egyenletesen eloszlatni a szálképző polimer távoli infravörös port, és a berendezést fecskendő hozzáadásával kell módosítani.
4. Kompozit fonási módszer: A távoli infravörös masterbatch magját és a polimert a hüvelyként használva a bőrmag típusú, távoli infravörös szálakat egy ikercsavaros kompozit forgógépen készítik. Ez a módszer magas technikai nehézségekkel jár, a szálak jó fonhatósága, de összetett berendezések és magas költségek.

A fonási módszer keverése

A keverési fonási módszer az, hogy a távoli infravörös port hozzáadja a reakciórendszerbe a polimer polimerizációs folyamata során. A szeletek már a kezdetektől fogva tartják a távoli infravörös kibocsátást. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a termelés könnyen kezelhető, és a folyamat egyszerű.

Bevonási módszer

A bevonási módszer egy bevonási oldat elkészítése egy távoli infravörös abszorbens, diszpergálószer és ragasztó keverésével. Az olyan módszerek révén, mint a permetezés, az impregnálás és a tekercs bevonat, a bevonó oldatot egyenletesen alkalmazzák a szálakra vagy a szálakra, majd szárítják, hogy távoli rostok vagy termékek beszerzése érdekében szárítsák meg.

A távoli infravörös szálak funkcióvizsgálata

1. A sugárzás teljesítményének tesztelése
   A távoli infravörös sugárzási teljesítményt általában a specifikus emisszióképesség (emisszióképesség) fejezi ki a szövetek távoli infravörös teljesítményének értékelésére. Ez egy objektum m1 (t, λ) sugárzási kilépésének aránya t és λ hullámhosszon az m2 (t, λ) fekete test sugárzásának kilépésével, ugyanazon a hőmérsékleten és a hullámhosszon. A Stefan-Boltzmann törvény szerint a specifikus emisszióképesség megegyezik az objektum abszorbanciájával az elektromágneses hullámokhoz azonos hőmérsékleten és hullámhosszon. A specifikus emisszióképesség fontos paraméter, amely tükrözi az objektum termikus sugárzási tulajdonságait, amely olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint például az anyag szerkezete, összetétele, felületi jellemzői, hőmérséklete, valamint az elektromágneses hullámok emissziós iránya és hullámhossza (frekvencia).
2. A termikus szigetelési teljesítmény tesztelése
   A hőszigetelés teljesítményének tesztelési módszerei elsősorban a hőállóság CLO (CLO) érték módszerét, a hőátadási együttható módszerét, a hőmérséklet -különbség mérési módszerét, a rozsdamentes acélból készült edény módszert és a hőforrás besugárzása mellett a hőszigetelés mérési módszerét.
3. Emberi test vizsgálati módszer
   Az emberi test vizsgálati módszere három módszert tartalmaz:

1. Véráram-sebesség mérési módszer: Mivel a távoli infravörös szövetek funkciója javítja a mikrocirkulációt és elősegíti a vérkeringést, az emberi test véráramlási sebességének felgyorsításának hatása úgy tesztelhető, hogy az emberek távoli infravörös anyagokat viselnek.
2. A bőrhőmérséklet-mérési módszer: A karszalagok szokásos szövetekből és távoli infravörös szövetekből készülnek. Az egészséges emberek csuklójára helyezik őket. Szobahőmérsékleten a bőr felületének hőmérsékletét egy bizonyos ideig hőmérővel mérjük, és kiszámítják a hőmérsékleti különbséget.
3. Gyakorlati statisztikai módszer: Az olyan termékek, mint például a pamut vaga, szokásos szálakból és távoli infravörös szálakból készülnek. A tesztelők egy csoportját felkérjük, hogy használja őket. A felhasználók érzései szerint statisztikailag elemezzük a kétféle szövet termikus szigetelési teljesítményét. Ez a módszer közvetlenül tükrözi a távoli infravörös szálak gyakorlati hőszigetelő hatását a napi használat során, ezáltal gyakorlati adat-támogatást nyújt a távoli infravörös rosttermékek értékeléséhez. Sőt, mivel az egészségre és a kényelemre vonatkozó követelmények a mindennapi életben növekednek, a távoli infravörös szálak kutatása és fejlesztése folyamatosan fejlődik, és várhatóan a pontosabb és átfogóbb vizsgálati módszereket fejlesztik ki teljesítményük jobb értékelése érdekében.